TUDÁSTÁR

A cukorbetegség (diabetes mellitus) lényege, hogy a hasnyálmirigy inzulin termelése zavart szenved és/vagy a szervezetben nem megfelelően hasznosul a hasnyálmirigy által termelt inzulin. A glükóz nem jut be a sejtekbe az inzulinhiány, vagy a nem megfelelő inzulin hatás miatt és felhalmozódik a vérben.

A cukorbetegség korunk leggyorsabban „terjedő” betegsége, mely már népbetegségnek tekinthető, hiszen Magyarországon a lakosság 8-9 % százalékát érinti, és számuk folyamatosan nő. Leggyakoribb formája a 2-es típusú diabetes, elsősorban ezen betegek száma nő rohamosan, mert a modern kor mozgásszegény életmódja (ülő munkahelyek elterjedése), túlzott mértékű kalória-, és szénhidrát fogyasztás okozta elhízás elősegíti a betegség kialakulását.

Az 1-es típusú cukorbetegség leggyakrabban gyermekeknél és fiatal korban fordul elő.

Az ilyen típusú cukorbetegségben a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei (béta sejtek) egy autoimmun reakció miatt elpusztulnak, így számuk rohamosan csökken, majd megszűnik az inzulintermelés. Az 1-es típusú cukorbetegségre való hajlam bizonyos fokig örökölhető (genetikai előfeltétel)., de bizonyos környezeti tényezők (vírusok) indítják el azt az autoimmun folyamatot, mely a béta-sejtek pusztulásához, így végül cukorbetegséghez vezet.

Mivel nincs inzulin, a sejtek fehérjéből és zsírból glükózt kezdenek előállítani, annak ellenére, hogy magas a vércukorszint, így csökken a beteg izomzata, a fokozott zsírégetés melléktermeként keletkező ketontestek savassá változtatják a vér ph-ját, és megjelennek a vizeletben is. A túlzott savasodás olyan mértéket is ölthet, amely kihatással van az összes szervre, így az agyra is, és eszméletvesztéshez és kómához vezethet.

A túl sok glükóz bekerülhet a vizeletbe is és megnöveli a vizelet mennyiségét, kiszáradást okoz, mely szintén kómához vezethet.

A tünetek között előfordulhat:

• állandó szomjúság érzet, sok folyadékivás
• nagy mennyiségű, gyakori vizeletürítés,(korábban szobatiszta gyermek hirtelen többször bepisil)
• fogyás,
• bőr szárazság, viszketés
• általános gyengeség, fáradékonyság

A 2-es típusú cukorbetegség általában idősebb korban lép fel, de az elhízás miatt egyre gyakrabban fiataloknál, sőt gyermekeknél is előfordul. A két típus előfordulási gyakorisága 1:9, vagyis a cukorbetegek kb. 90%-a 2-es típusú. Ez egy progresszív .betegség, ez azt jelenti, hogy a beteg vércukor-anyagcsere állapota az évek során folyamatosan romlik.

Ebben a típusú cukorbetegségben, bár a béta-sejtek nem pusztulnak el teljesen mégsem termelnek megfelelő mennyiségű inzulint, mert az inzulin hatékonysága gyengül (ezt hívjuk inzulinrezisztenciának).

A 2-es típusú cukorbetegségre való hajlam jobban öröklődik, mint az 1-es típusúra való fogékonyság, de emellett egyéb hajlamosító tényezők is szükségesek ilyen:

• túlsúly
• mozgásszegény életmód
• 40 év feletti életkor
• a terhességi diabetes
• 4500 grammnál nagyobb gyermek születése.

Mivel a 2-es típusú cukorbetegnél az inzulinhiány nem teljes, hanem részleges, a vércukorszint lassan emelkedik, és emiatt a magas vércukorra jellemző tünetek (szomjúság, sok vizelet, fogyás) kevésbé kifejezettek. A lassabban lefolyás miatt viszont egyéb tünetek jelentkezhetnek:

• bőrviszketés
• sebek lassú gyógyulása
• fáradtság
• húgyúti fertőzések, nemi szervek gyulladásos betegsége
• a látás romlása.
• kéz-lábzsibbadás
• szexuális problémák.

Minden egyes 2-es típusú cukorbetegnek kicsit más a kórlefolyása, és ezért különböző megközelítést, különböző kezelést igényelnek. A kezelés célja 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben egyaránt: az egészséges ember értékeit megközelítő vércukorszint elérése, fenntartása és ezáltal a magas vércukorszint által okozott szövődmények megelőzése.

A szervezet minden sejtjének működéshez energiaforrásként glükóz (szőlőcukor) szükséges. A glükóz a gyomor-bélrendszerből szívódik fel, ugyanis a táplálék szénhidrátjai a lebontó enzimek segítségével glükózzá alakulnak, majd felszívódnak a bélnyálkahártyáról, ahonnan a véráramba kerülnek. A glükózt azonban a szervezet sejtjei csak az inzulin segítségével képesek felvenni. Az inzulin egy hormon, melyet a hasnyálmirigy ún Langerhans szigeteiben elhelyezkedő béta-sejtek termelnek

Az inzulin számos folyamatban részt vesz:

• Serkenti az izom-, zsír- és májsejtek és egyéb szervek sejtjeinek glükózfelvételét,
• Serkenti a máj- és izomsejtekben a glükóz tárolását (ez glikogén formájában valósul meg).
• Csökkenti a máj glükóztermelését.

Mindezen folyamatok eredményeképpen a vér glükóz szintjét (vércukorszintet) csökkenti.

Az inzulin elválasztás- és/vagy az inzulin hatás zavara esetén a glükóz szintje a vérben megemelkedik. Ekkor beszélünk a szervezet szénhidrát anyagcseréjének zavaráról, mely lehet diabétesz vagy diabéteszt megelőző állapot ún prediabetes.

Prediabeszről akkor beszélünk, ha a vércukorszint már emelkedett, azonban még nem éri el a cukorbetegség diagnózisakor használt küszöbértéket. De ezt a diagnózist csupán emelkedett éhgyomri vércukorból nem tudjuk megmondani. Emelkedett (6-7 mmol közötti) vércukor érték esetén ezért cukorterheléses vizsgálat (OGTT) szükséges ahhoz, hogy eldönthessük prediabtes, vagy már diabetes áll-e fenn a betegnél. Ilyenkor ún. 2 pontos terheléses vizsgálatot csinálnak amelyben szerepel egy éhgyomri vércukor vizsgálata, mely után 75 g glükóz tartalmú oldatot itatnak a pacienssel, és 120 perces teljes nyugalomban eltöltött (tesmozgás a vizsgálatot megzavarja) ismételt vérvétel történik

Éhgyomri vércukor

75g glükóz elfogysztását követően 120 perccel levett vércukorérték

Inzulinrezisztenciáról (IR) akkor beszélünk, amikor a szervezet termel ugyan inzulint, de mégsem tudja azt hatékonyan felhasználni, mert a sejtek inzulin rezisztenssé válnak. Úgy kell elképzelni az inzulint mint egy kulcsot ami kinyitja a glükóz kaput sejten. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek glükóz kapuja csak több kulccsal(inzulinnal) nyitható ezért a szervezet ahhoz, hogy a sejtjeit energiával láthassa el, több inzulint termel. A béta-sejtek azonban ettől a nagyobb terheléstől egy idő után kimerülnek, és nem tudnak elegendő inzulint termelni, így a vér glükóz szintje megemelkedik.

Az IR pontos oka még nem ismert. Az egyik tényező, amely szerepet játszik, a túlsúly és az elhízás, különösen a deréktáji elhízás hordoz fokozott kockázatot.

A zsírszövet nemcsak energiaraktár, de hormonokat is termel, amelyek elősegítik az IR kialakulását, megemelik a vérnyomást és a koleszterinszintet, elősegítik a szív-érrendszeri betegségek kialakulását, nőknél akár menstruációs poblémához, meddőséghez vezethet, ill. polycystás ovarium betegség kialakulásában és szerepet játszhat. Emellett az elhízás krónikus gyulladást tart fenn, amely szintén hozzájárulhat az IR létrejöttéhez.

Ugyanilyen fontos szerephez jut az inaktivitás, az ülő életmód, mert ilyenkor az izmok kevés glükózt használnak fel, emiatt a vércukorszint megemelkedik. Ha mozogni kezdünk, javul az IR, izmaink dolgoztatásával több glükózt használunk fel, így a vércukorszint is csökken.

A két fő rizikófaktor mellett számításba kell még venni egyes társbetegségeket, a szteroidokkal és más hormonokkal történő kezelést, egyes gyógyszereket, a dohányzást, továbbá az alvásproblémákat (különösen az alvási apnoét), melyek mind fokozhatják az IR kialakulásának valószínűségét.

Inzulinrezisztencia gyanúja esetén is cukorterheléses (OGTT ) vizsgálat szükséges, de ekkor éhgyomorra a 60. és 120. percben is történik egy vérvétel és nemcsak a vércukorszinteket, hanem a vér inzulin szintjét is nézzük. Az inzulin rezisztencia csak komplex kezeléssel mérsékelhető. Ennek legfontosabb eleme a diéta és testmozgás, de szükség esetén gyógyszeres kezelést is igényel.

Már közhely, hogy a túlsúlyos emberek száma évről évre növekszik a világon, akár egy világjárvány, úgy szedi áldozatait. A dohányzás után az a második legjelentősebb rizikófaktor amely kivédhető is lenne.

A túlsúly nemcsak esztétikai okból kezelendő, hanem számos egyéb betegség kiváltója lehet.

Közismert, hogy növeli a halálos kimenetelű érbetegségek számát(szívinfarktus, agyi-érbetegségek), valamint a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Ami azonban nem annyira széles körben ismert, hogy gyakoribbak egyes daganatos betegségek :emlő-, méh-, vastagbél-, prosztata, máj rák az elhízottak körében, valamint gyakrabban alakul ki mélyvénás trombózis, a nőknél meddőség, menstruációs zavarok. A többlet súly terheli az izületeket, így degeneratív betegségeket okozva tovább csökkenti a beteg aktivitását, ezzel mintegy ördögi kört indítva be. Általánosságban tehát komplex anyagcserezavarok beindítója lehet és szervezet gyulladásos folyamatait is felerősíti. Egy olyan gyilkos kór ez, amit nem veszünk komolyan.

A túlsúly kezelése éppen azért nem egyszerű feladat, mert a túlsúlyt betegségként fogható fel.

A túlsúlyos betegek életük során számos fogyókúrát kipróbálnak, számos kudarcot megélnek, a kínkeservesen leadott kilókat hamar visszahízzák. Mintha a szervezetben lenne egy súly memória, amennyi súlyt már valaha elértünk,, a szervezet annak elérésére törekszik.

Számos csodaszert hirdetnek, csoda gyógyszereket, amelyek mellett bármennyit lehet enni csak fogyunk. De fogyni hosszú távon és egészségkárosodás nélkül csak is szakszerűen vezetett diétával, életmódváltással, és sajnos lemondásokkal és önfegyelemmel lehet. Sok módszer létezik a diéták közt, de az biztos, hogy óriási motivációt jelent ha a fogyni vágyót nemcsak a családja és ismerősei kontrollálják, hanem olyan szakemberek is akik segíteni tudnak a későbbiekben, ha súlycsökkenés megállna. Hiszen vizsga, vagy számonkérés nélkül a diák sem tanulna.